Hát igen, ez a hétvége ki tett magáért. Soha életemben még ennyit nem sírtam, (az örömtöl)mint mostanában. Megismerkedtem egy japán fiúval, sajnos nem tudtam vele sokat beszélni, mivel már jöttek értem a Szaszáék. De az a kis idő is ki tett magáért. Tokyon él, és elmondása szerint:
"nagyon jo it elni, szeretem^^ vicesek aranyosak az emberek XDcsak szaladgalnak osze visza az utcakon XD"
.... ezek után érzelmi kitörésim voltak. Igen én Tokyoba akarok menni, ott akarok élni...és hasonlok:D Sírtam, nevettem, sikogattam..természetes , hogy az ember így reagál amikor az egyik álma teljesül:D Majd megkértem, hogy írjon valamit japánul, de azt sajnos nem értettem meg:( pedig simán eltudtam volna olvasni a jeleket, csak a hülye gépem nem jeleniti meg azokat:@ Majd legközelebb megkérdezem, hogy mit irt le.:P Még mindig alig hiszem el, hogy ez megtörténhetet velem. Még aznap el is mondtam K.Katának és Harunak, aki szintén úgy fogadta a híreket ahogy én.
Szegény Szasza....megígértem neki, hogy nem fogok japánokról beszélni neki egyfolytában, de ezek után kérem be nem állt a szám..:DxD Szasza barátnőjét is megismerhettem és benne nagyot csalódtam, ugyanis tudja, hogy mit jelent japánul a viszlát, sőt szereti az Arashit.:D (japán együttes)
"Sitke az város?"...őőő ezt egy gyerek mondta akin hatalmasat nevettünk:D már a jelszavunkká váltxD
Ebben a 2 napban: tollasoztunk, Gazdálkodj okosanoztunk...őőő szasza? elmehetek az új házadba?:P..xD majd elmentünk Kálváriára:P(kastélyba is szerettünk volna) és éjfélkor festette ki a szasza a körmöm:D Sztem nagyon szép lett:D.
Köszi Szasza, hogy elmehettem hozzátok, nagyon jól éreztem magam:D puszi:D