Végre, kezdek kigyógyulni a náthából, de azért még a hangom nem az igazi.

Megkaptam a versem, amit majd november 1-én kell elmondanom a megemlékezésen. Első leszek, annyira utálok kezdeni. Mondjuk az benne a jó, hogy előbb túlesek rajta. Ne gondoljátok azt, hogy nem szívesen válaltam el, sőt nagyon szeretek szerepelni.

Ma teljesen le vagyok blokkolva. A gondolataim mindig máshol járnak, mint kellene. Neki álltam délelött tanulni, máris az múlton gondolkodtam. Nem nagyon szeretem felhozni a múltat főleg, ha fájdalmas.(kivéve, ha van pár ? amire szeretnék választ kapni) Aztán rám nyomta a pecsétet. Amikor a Levivel honfoglaloztunk, akkor is csak néztem, hogy miket irogatok. De 3-ból egyszer győztem.xD Habár nem ez a lényeges, hanem hogy jól szórakoztam.

Alig várom már a szombatot, megyünk a vásárba. Ott kő kővőn nem fog maradni..xD

Majd kell csinálnunk friss képeket hármunkról. A legutóbbi Haruval a születésnapunkkor készült.